Duna Nap 2012, Baja
Az ADUVIZIG és a Magyar Hidrológiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete előadóülést szervezett a Nemzetközi Duna Nap alkalmából a bajai Deák Ferenc-zsilipnél lévő Türr István konferenciateremben. Az ülést 2012. június 26-án tartották, témája a 2012. februári jégvédekezés volt. Négy előadás mutatta be a jéghelyzetet, a kialakulásához vezető körülményeket, a védekezés szervezését, a jégtörőhajók útját és összefoglalást kaphattunk a jégvédekezés változásairól.
Az elhangzott előadások rövid összefoglalója a következő:
1. Abonyi Csaba - Friedrich Kinga:
Az ADUVIZIG folyami jégvédekezési
szervezete és a 2012 februári időszakban végzett tevékenységének bemutatása
Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG) működési területére esik a Duna folyam jégvédekezési szempontból Szerbiával és Horvátországgal közös érdekű, Vukovár (1333 fkm.) és Dunaföldvár (1560 fkm.) közötti szakasza.
A 2012 februárjában kialakult hidrometeorológiai körülmények a Duna fokozatos jegesedéséhez és a jégzajlás kialakulásához vezettek. A folyami jegesedés esetleges kártételei megelőzésének leghatékonyabb eszköze a jégtörőhajókkal végzett jégtörés.
Az előadás röviden bemutatta az ADUVIZIG kezelésében lévő, valamint az érintett közös érdekű folyószakaszra vezényelt jégtörőhajók bevetési állomáshelyei, valamint a szükséges jégtörési tevékenység meghatározásának döntés-előkészítési folyamatait, és a jégtörőhajók tevékenységéhez szükséges kiszolgáló szervezeti intézkedéseket. Ezen belül áttekintést adott a műszaki ügyeleten gyűjtött, a pillanatnyi jégjárási helyzetértékeléshez felhasznált fő információkról és forrásaikról, a jégvédekezés helyi koordinációjáról, a készültségi fokozatok és a kapcsolódó adminisztrációs és logisztikai feladatok ellátásáról.
Az előadás során ismertetésre kerültek a műszaki ügyelet által - az összegyűjtött adatok kiértékelési eredményeinek felhasználásával – elvégzett döntés-előkészítési, illetve a magasabb (országos és nemzetközi) szintű koordinációs folyamatok, a védekezési tevékenységeket alátámasztó adatgyűjtési, rendszerezési és szolgáltatási feladatok, valamint a jégjárási helyzetértékelés alapján bevezetett jégvédekezési tevékenységek.
Röviden bemutatásra került továbbá a jégvédekezési tevékenységek szervezésére és dokumentálására elsődlegesen felhasznált, adatbázis alapú infokommunikációs modulcsomag, a Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszer (VIR).
2. Dr. Goda László:
A 2012. februári dunai jégjelenségek
megfigyelése
A Dunán nem ritka téli időszakban a jég megjelenése, azonban az utóbbi évtizedekben ennek mértéke általában nem haladta meg az enyhe zajlás szintjét. Állójeget utoljára 1985-ben észleltünk szakaszunkon. Az idei februári, kivételesen erős és tartós lehűlés az utóbbi években észleltnél jóval erősebb zajlást okozott és várható volt, hogy kedvező feltételek esetén a jég beállását is megtapasztalhatjuk. Ez ugyan nem következett be, de a jegesedés mértéke szükségessé tette az észleléssel-méréssel kapcsolatos gyakorlati kérdések felidézését és újragondolását. Az előadás tárgya volt a tapasztalt jégjelenségeknek, az ehhez kapcsolódó megfigyeléseknek és az előrejelzés lehetőségeinek a bemutatása.
3. Papp Sándor: Jégtörés
2012 februárjában a jegesedés miatt sor került a hajókkal való jégtörésre a Dunán. Az ADUVIZIG két jégtörőhajója ment Szerbiába, hogy Apatintól, illetve Gombostól Bajáig törje a helyenként beálló jeget.
A jégtörőhajók építése, üzemeltetése, üzemben tartása speciális ismereteket igényel. Bár az ADUVIZIG rendelkezik jégtörő flottával, az utóbbi évtizedek enyhébb téli időjárásai miatt inkább csak karbantartási, üzemben tartási munkák voltak, jégtörés ritkán fordult elő.
Ezért is fontos a speciális folyami jégviszonyok ismerete, a jégtörés tapasztalatainak, a folyam jegesedés szempontjából kritikus szakaszainak összegyűjtése.
Az előadás bemutatta a Dunaföldvártól Vukovárig terjedő közös érdekeltségű Duna szakaszt jégtörési szempontból, ismertette a jégmegállásra hajlamos szakaszokat (Sárosparti kanyar, Apatini gázló, Apatini hajlatok, Gombosi híd, Dalj-i kanyar, Csontosparti kanyar), a 2012-es jégtörés tapasztalatait.
4. Dr.
Kránicz István: A Duna jéghelyzetének
alakulása, jégvédekezésbeni változások
Az előadás a Duna magyarországi szakaszának jéghelyzetével, annak változásaival és a jégvédekezéssel foglalkozott. A jégjárásában az elmúlt 40 évben bekövetkezett változások okait foglalta össze, ezek hatásait értékelte, majd ebből eredően a korábban kialakított jégvédekezési módszerekben szükséges változtatásokra adott javaslatot.
A jégjárás változásait természeti – ezen belül meteorológiai, hidromorfológiai változások – emberi beavatkozások - folyószabályozás, felső-, alsó folyamszakaszok vízlépcsőzése, szennyvízbevezetések, hő terhelések, stb. – váltották ki. Az előadás ezeknek a tényezőknek a jegesárvíz kialakulására gyakorolt hatásait vette sorra és értékelte. Röviden összefoglalásra kerültek még a középvízi mederben jégzajláskor lejátszódó folyamatok, amelyek adott esetben jeges árvíz kialakulásához vezethetnek.
A 70-es évek közepéig a Dunaföldvár alatti Duna-szakaszon rendszeresek voltak a jégmegállásból eredő veszélyhelyzetek, amelyek elhárítására hatékony jégvédekezési módszerek alakultak ki. Azóta a jégjárásban bekövetkezett változások nyilvánvalóan a jégvédekezés gyakorlatában is módosításokat tettek szükségessé, e változtatások kerültek ismertetésre az előadás zárásaként.
