Árvízvédelem, folyószabályozás


Az árvízvédekezés a folyókon levonuló károsan sok víz elleni védekezés céljára kialakított mű-szaki létesítmények, üzemeltetésének, fenntartásának és fejlesztésének, valamint az árvízvédelmi műveken végzett konkrét védekezési tevékenység összefoglaló elnevezése.

Megállapítható, hogy az országban két-három évenként kisebb vagy közepes, öt-hat évente jelen-tős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulására kell számítani. A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink felső szakaszain 5-10, a középső és alsó szakaszon 50-100 napot is elérhet.

Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5881 km2 működési területéből 1675,4 km2 árvizektől veszélyeztetett.

Az árvízvédekezési feladatok keretében az Igazgatóság:

  • ellátja az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, vagy ha a fajlagos védett terület meghaladja az 1 km2-t. Az eredményes védekezés ellátásához szükséges védelmi szakfelszerelés karbantartását, fejlesztését
  • irányítja, illetőleg ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit
  • tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását
  • adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni véde-lemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez
  • összehangolja a védművek építését, fejlesztését, bonyolítja a beruházási tevékeny-séget
  • ártéri erdőgazdálkodást végez.

Az árvíz elleni védelem, a védművek fenntartása és fejlesztése meghatározó az igazgatóság tevékenységében. Az előző évtizedekhez képest ma már meglehetősen kis létszámú (viszont jól képzett) sze-mélyi állományunk az elmúlt években levonult nagy árvizek, különleges intézkedéseket igénylő vízszennyezések elleni védekezési munkában minden alkalommal sikeresen helyt-állt. Az árvízvédekezés a főművek mentén állami feladat. Az árvíz által veszélyeztetett területet 130,027 tkm elsőrendű, kizárólagosan állami tulajdonú árvízvédelmi vonal védi, amiből 127,222 tkm földtöltés és 2,805 km magaspart. Az elsőrendű védvonal három árvízvédelmi szakaszra, ezen belül 18 gátőrjárásra oszlik. Gátőreink az év 365 napján át állandó jelenléttel figyelnek a területen mindenre, ami a víz-zel kapcsolatos. Az árvízvédelmi öblözet a szomszédos országba (Szerbiába) is átnyúlik, ezért az árvízvé-delmi töltés egy része közös érdekű. Az 1956-os és az 1965-ös árvíz után jelentős töltésfej-lesztések történtek, ennek során készült el az Országhatár- Dunapataj közötti töltés erősíté-se. Ezzel a térség árvízvédelmi töltéseinek nagy része megfelelően kiépült. Töltéseink közel egynegyed része keresztmetszeti hiány miatt ma sem felel meg mindenben a követelményeknek.

Másodrendű töltéseink egy része (összesen 46,9km) állami tulajdonban (ADUKÖKÖVIZIG kezelésben) van, más része (17,4km) önkormányzati, ill. társulati tu-lajdonú. Sajnos ezek karbantartására, fenntartására manapság szinte egyáltalán nem jut pénz, pedig a másodrendű védvonal az a "tartalék", amivel a fővédvonal elszakadása esetén az árvíz még megállítható, vagy az elöntés üteme késleltethető.

Az árvízvédelmi szakaszok által védett települések

03.01. számú Baja-Margittaszigeti árvízvédelmi szakasz.
Szeremle, Dunafalva, Újmohács, Homorúd, Hóduna, Sárhát, Püspökpuszta, Karapancsa, Felsőkanda, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó

03.02. számú Baja-foktői árvízvédelmi szakasz:
Baja, Bátya, Érsekcsanád, Sükösd, Fajsz, Dusnok, Foktő, Csorna, Drákszél, Hajós, Halomszállás, Hillye, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Negyvenszállás, Öregcsertő, Szakmár

03.03. számú Uszód - Solti árvízvédelmi szakasz
Akasztó, Alsómégy, Dunatetétlen, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Fülöpszállás, Géderlak, Ordas, Harta, Solt, Uszód

Mértékadó vízmércék

Az ún. mértékadó vízmércékhez rendelt fokozati vízállások alapján rendelik el az árvízvé-delmi szakaszokon a védelmi fokozatokat

Vízmérce neve Fokozati vízállások [cm] A vízmércéhez tartozó árvízvé-delmi szakasz száma
  I. fok II. fok III. fok  
Paks 600 700 800 03.03. számú árvízvédelmi szakasz
Baja 700 800 900 03.02. számú árvízvédelmi szakasz
Baja 700 800 900 03.01. számú árvízvédelmi szakasz

A Duna árvízi vízhozama Bajánál,ill. Paksnál:

Baja Baja Paks Paks
Vízállás [cm] Vízhozam[m3/s] Vízállás [cm] Vízhozam[m3/s]
700 4870 600 5340
800 5868 700 6300
900 7205 800 7400
976 8710 872 8660
1000 9250    
A levonuló legnagyobb árvizek szintje a mentett oldali terep fölött 6-7 métert is elérhet.

Folyószabályozás

A Duna folyam (1433,0 - 1560,5 fkm közötti) 127,5 km-es szakasza tartozik igazgatósá-gunk kezelésébe, mely része a magyar-horvát-szerb közös érdekű folyószakasznak, mely-nek alsó határa az 1333,0 fkm-ig (Vukovárig) terjed ki. A folyó nagyvízi szabályozása során területünkön 25 jelentősebb átmetszés valósult meg a XIX. század második felében, ill. a XX. század első felében, aminek eredményeként az eredeti sodorvonal hossza közel 80 fkm-rel rövidült meg. Ezt követően kezdte kialakítani a folyó a hidraulikailag legkedvezőbb kanyarulati viszonyokat. Emellett sok helyen mederel-fajulás is jelentkezett, az élesebb - kisebb sugarú - kanyarulatok egyre bővültek, több sza-kaszon a folyó elszélesedése miatt zátonyok alakultak ki, szükségessé vált azon szakaszok bevédése, ahol a folyó megközelítette az árvízvédelmi töltéseket. Mindezek miatt épültek a különböző típusú folyószabályozási művek, amelyekből 319-et tartunk nyilván. Folyószakaszunk az EGB VI/c. osztályú hajóút követelményeinek, tehát a 4000-6200 ton-nás hajóknak megfelel. Az előírt hajóút paraméterek az alábbiak: kanyarulati sugár minimá-lis értéke 1000 méter, hajóút szélessége 180m és mélysége 25+2dm.

Különböző szempontból még nem megfelelő folyószakaszunk szabályozási munkái közül a legjelentősebb a Solt és Barákai szakasz környékének rendezése.

Aktuális árvízvédelmi fokozatok: Érvényes árvízvédekezési fokozatok