Máriakönnye-Vodica

Bajától délre (3 km) a századok óta forgalmas Szerbiába vezető út jobboldalán óriási platánfák alatt templom /egykor kápolna/ áll, két már a XVIII. században vallásos tiszteletnek örvendő forrással. Vodica (vizecske) a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legnagyobb Mária kegyhelye. VII. Piusz pápa 1816-ban nyilvánította kegyhellyé, és teljes búcsút engedélyezett az ide zarándoklóknak.

A török hódoltság korát megelőző népesség szinte eltűnt a Bácskából, noha már akkor is éltek itt kézműves és kereskedő szláv telepesek, majd a török elől menekülő szerbek kerültek a Duna mellé (Baja-Szentendre). A török után a németek betelepülése-telepítése különböző ütemű és intenzitású volt. Baján és környékén horvát népcsoport (bunyevác, sokác, rác) is él.

A kegyhely hiteles története - noha magyar és szerb legenda külön-külön él a bácskai nép ajkán - ismeretlen. Az dokumentált, hogy a kápolnát 1810-ben építették, az oltárt Szűz Mária születésének tiszteletére 1811-ben szentelték fel. Ezért a kegyhely főbúcsúja Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án van. Az egyik forrás körül a katolikusok, a másik forrás mellett pedig a görög-keletiek imádkoznak. A három nyelvű Észak-Bácska e rangos ünnepi alkalmára az ország távoli részéből és külföldről is - többségükben déli szomszédainktól - több ezren érkeznek. A búcsú méltóságteljes, lüktető, színes találkozás.

Az ingatlan tulajdonosa a Római Katolikus Egyház Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéje. A terület egészének ma a Ferences Rend bajai rendházával összeépült, illetve a mellette álló templomhoz tartozó Páduai Szent Antal Plébánia és az ottani egyházközség viseli gondját , Szent Ferenc szellemiségének megfelelően. Területe 2,5 ha, amely lépcsőzetesen lejt a nyugati szélén húzódó Baja-Bezdáni-tápcsatorna, illetve a Duna felé. A tápcsatorna "zöldfolyosó", a térség legtisztább felszíni vize.

A két nemzeti park találkozásán elhelyezkedő terület őshonos növényzete, madár és állatvilága különösen gazdag. Máriakönnyén, Magyarországon egyedülállóan -egyházi kezdeményezésre- egyházi ingatlanon példamutató összefogással, nyertes pályázatokkal tanösvény, új arborétum, kirándulóhely, épített pihenőhely, játszótér született.

Az ide látogató a kegyhely és a természet kínálta gazdag, színes, változatos lehetőségek emelkedett találkozásának részese.

Az ötszáz méter hosszú tanösvény tartalmas-esztétikus táblái tájékoztatnak a kegyhely történetéről, a környék természeti értékeiről (szöveg, fotó, kép, térkép). A tanösvény teljes berendezésével, a megváltozó közvetlen környezet egyedi, csendes, egészséges mikroklímájával, környezet-kultúrájával, az épített és természeti környezet harmóniájával terepi-gyakorlati bemutatóhely is. A természetvédelmi tartalom összhangban van a hagyományok tiszteletével, a nemzetiségi-vallási együttéléssel, az értékek őrzésével.

Máriakönnye-Vodica új tartalmú komponenseivel kiteljesedett, miután az egyén, a család és a közösség lelki feltöltődését és megújulását is segítő létesítményekkel gazdagodott.

E szakrális - a vízből táplálkozó, a vízzel együttlélegző - nyitott, rendezett terület az ember és a természet egységében, táji-természeti környezetével egész évben látogatható, ismeret- és élménygazdag, találkozó, kiránduló és pihenő hely is.

Összefoglalás

Máriakönnye-Vodica (vizecske) a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legnagyobb Mária kegyhelye. Magyar és szerb legenda külön-külön él keletkezéséről. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án van. A térség őshonos növényzete, madár és állatvilága különösen gazdag. A XXI. század elején nyitott tanösvény, kirándulóhely, épített pihenőhely, játszótér, új arborétum született. A természetvédelmi tartalom összhangban van a hagyományok tiszteletével, a nemzetiségi-vallási együttéléssel, az értékek megőrzésével.

Szakirodalom

  • Bangó F. Jenő 1978. Die Wallfahrt in Ungarn. UKI Berichte aus Ungarn
    Wien
  • Barna Gábor 1990. Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon
    Budapest
  • Bálint Sándor - Barna Gábor 1994. Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza.
    Budapest
  • Nebojszki László: A Mohácsi-sziget
    Természet Világa 2007. 7.