Az Érsekcsanádi szivattyútelep, védelmi központ és gátőrház

A Kalocsai Sárköz a Duna magyarországi középső-alsó balparti szakaszának Solttól Bajáig húzódó térsége (804 km2). A jelentős nagyságú területnek mintegy kétharmada mélyen fekvő. A part menti sáv a XIX. század utolsó harmadáig a folyó áradásainak, elöntéseinek volt kitéve. A legnagyobb veszélyt a jégzajlások, jégdugulások, jórészt pedig a Duna áradásaiból adódó gátszakadások okozták. Ebből következik, hogy ez a szakasz és a folyam melletti vonulat mocsaras, lápos térségként jelenik meg a korabeli térképeken. E terület vízrendezésének szükséglete hozta létre 1872-ben a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulatot. Ez a Társulat építette Érsekcsanád határában, a Duna mentett oldalán a gátőrházat (1888), majd a Duna szabályozását követően a vascsöves zsilipet (1896) majd ennek felhasználásával a magas dunai vízállások idején is belvízmentesíteni képes gőzüzemű szivattyútelepet (1898). Mindkettő a Schlich gyár terméke.

A szivattyútelep közvetlen látványa felidézi a kemény munkát végző szorgos emberek munkáját. A belső falakon elhelyezett képek bemutatják az ékszerdobozhoz hasonló gépház belső archaikus gépeit, csodásan csillogó rézcsöveit, csapjait. Elmerengve az épületben megelevenedik a múlt, a gépek halk moraja, a kazánok tüze, a sárga, fénylő keramit padozat, a kémény testközelsége, az örvénylő víz, a ficánkoló halak.

A megszélesített töltésen árvízvédelmi központ, gátőrház és gépészlakás található, a kettő közt a töltés alatt vascsöves zsilip, három 1000 mm átmérőjű acélcső mindkét oldalon tolózárral, mellette szivattyútelep. A vascsöves zsilip alacsony dunai vízállásnál az odavezetett belvizek fölöslegét gravitációs úton engedi, illetve magas vízállásnál 1967 óta villamos meghajtású szivattyúk (teljesítmény 6.0 m3/s, magasság 3,75 m) segítségével nyomja a Dunába.

Az árvízvédelmi központ és a gátőrház átépítése 1980-ban megtörtént. A szivattyútelep épületegyüttesének az eredetivel megegyező visszaállítása és a gépi berendezések teljes felújítása 1996-98 között készült el. Így ez a dunai bal parti térség a természettel és az épített környezettel harmonizáló, funkciójának teljességgel megfelelő, esztétikai megjelenítésében egységes, múltját is őrző, ahhoz méltó varázslatos vízügyi komplexum lett.

A gátőrház mellett óriási - 1896-ban az ezeréves évforduló tiszteletére ültetett - tölgyek (6 darab). Egyikük az árvízvédelmi központ épületéből emelkedik ki, mivel körbeépítették.

A bajai és a szekszárdi Duna-híd közötti bal és jobb parti árvédelmi fővédvonal túrakerékpározásra alkalmas burkolt út. Így lehetővé válik, hogy Európa legjelentősebb ártéri természeti értéke Gemenc - egyedi növény- és állatvilágával, feketególyáival, rétisas állományával, több mint 250 madárfajával - nagy területe körbekerékpározható. Minden látogatóban maradandó élményt, emléket hagy a gátőrház, a szivattyútelep, az óriási tölgyek, a díszfák, a rend, a nyugalom, az egészséges természeti táj látványa.

A védtöltésen a tölgyek előtt a kerékpárút mellett nagyméretű (100x200 cm) információs tábla segíti a tájékozódást.

Régi hagyomány éled újjá abban, hogy Érsekcsanádon és más környező községben házasságot kötő fiatalok első útja az optimizmust, a nyugalmat, a harmóniát, erőt sugárzó Duna-parti épületegyüttes és az öreg tölgyek mellett vezet a Dunához.

Összefoglaló

A Kalocsai Sárköz déli pontján épített szivattyútelep (1898) a terület nagy részét belvízmentesíti. A megszélesített töltésen árvízvédelmi központ, gátőrház és gépészlakás is található. A gátőrház mellett óriási, 1896-ban az ezeréves évforduló tiszteletére ültetett tölgyek és információs tábla áll. A természet és ember által alkotott környezet együttesen és egymást kiegészítve különös harmóniát kelt a látogatóban. A innen indulva és ide érkezve Gemenc jelentős része körbekerékpározható.

Szakirodalom:

  • Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában. Bp. 1973.
  • Lakatos Andor: A Kalocsai Fő- Székeskáptalan levéltára Kalocsa 1998.
  • Szőcs László Vízügyi adatszolgáltatás. Sárközi vízrendszer
    ADUVIZIG Baja
  • Faludi Gábor - Sági Jenő: Szivattyútelep Érsekcsanádon
    Hidrológiai Közlöny 2003.3.
  • Kenessey Béla: A csonka-magyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége.
    Bp. 1931.
  • Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története
    Bp. 1973.
  • Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában Bp. 1973.
  • Lakatos Andor: A kalocsai Fő- és Székeskáptalan levéltára
    Kalocsa 1998.
  • Asbóth Miklós: A Kalocsa és a Kalocsa környéki ár- és belvizek, vízi munkálatok és a hajózással kapcsolatos események kronológiája.
    1998. Nagy Lajos Könyvtár Kalocsa
  • Faludi Gábor - Sági Jenő: Szivattyútelep Érsekcsanádon
    Hidrológiai Közlöny 2003. 3.